Nem vagyok jól, nem érzem magam olyan élőnek, mint amilyennek kellene. Az elmúlt napokban semmi jót sem kaptam az élettől. S amikor mér azt hittem rosszabb nem lehet, összefutok Hayley-vel. Nem bízom abban a lányban és ez nem titok. A szavai, hogy Elenából embert akar, hogy azt mondta Damon megölt egy gyereket. Igen, ez a legrosszabb. Féltem, hogy ez a látomásom is be fog következni, de nem hittem, hogy megtörténik. Erre tessék! Ráadásul pont attól a szipirtyótól kellett ezt megtudnom. Nyugalomra van szükségem, egy forró italra vagy valamire. El kell terelnem a gondolatimat. Csak egy napra, egyetlen egy napra szeretnék nem a természetfelettiekkel foglalkozni. Olyan nagy kérés ez? Egy nap problémák és megoldatlan ügyek nélkül. Belépve a kávézóba úgy érzem, hogy mindez lehetséges. Keresek egy szabad asztalt, lehetőleg olyat, mi az ablak mellett van és letelepszem oda. Már meg is jelenik a pincér én pedig kérek egy cappuccinot. Amint megkapom a forró italt, rámosolygok a pincérre és csak az italomat bámulom. Egy virágminta van a hab tetején, nekem pedig egy mosoly telepszik meg az arcomon. Óvatosan emelem meg a bögrét és nagyot kortyolok belőle. A forró ital égeti a torkom, de nem zavar. Szörnyen jól esik és az íze is isteni. Nem is értem, miért nem járok ide gyakrabban. Az ablak felé fordulok és bámészkodok ki rajta. Rengetegen vannak most is az utcákon. Nézem az embereket és ha valaki engem is észre vett, ara rámosolygok. Most éppen egy lány ragadja meg a tekintetemet. Furcsán ismerős nekem, de tudom, hogy még soha életemben nem láttam. A haja, a szeme, a mozgása, olyan... nem is tudom elmagyarázni. Van benne valami, ami leköti a figyelmemet. Erre tart és be nyit a kávézóba. Figyelem egy darabig, majd lekapom róla a tekintetemet, mielőtt észrevehetné, hogy figyelem. De azért még fél szemmel így is szemmel tartom.
Freya Denissa Petrova Ősi
Hozzászólások száma : 4 Join date : 2013. Jul. 28. Tartózkodási hely : mögötted. ▲
Tárgy: Re: Mystic Kávéház Szer. Júl. 31, 2013 4:43 am
❤First meeting in Mystic Fall's
freya petrova& bonnie bennett
Be a girl with a mind,a bitch with an attitude,and a lady with class.Goodgirls go to heaven,bad girls make youfeel like you're in heaven.Trust getsyou killed,lovegets you hurt and being real gets you hated.Don't chase anything but drinks & dreams. I'M A BITCH!
Édes Mystic Fall's! Több évszázada nem találkoztunk, és legnagyobb meglepetésemre te sem fejlődtél sokkal többet a korral, mint Bulgária. Viszonylag jó idő van, hiszen már elviekben javában tombol a nyár, én mégsem érzem kellőképpen a forróságot, azt, amikor perzseli az emberek bőrét a nap. Hozzáteszem, még jó, hiszen a nyakláncom nélkül az én bőrömet is rendesen perzselné. Az az apró égető érzés, a nap miatt, amitől még a napfénygyűrű sem véd meg, olyan értelemben, hogy nem száz százalékosan védi meg a vámpírokat a napfénytől, pedig egy-két hónap alatt a tudatom részévé vált, és már régen észre sem veszem, de ez így van az összes többi vámpírral is. Visszatérve: ki a frászt érdekel az időjárás? A jéghideg sem túlzottan hatna meg, ahogyan a forróság sem, csak legyen nálam ez az istenverte nyaklánc... Belököm a kávéház ajtaját. Most járok itt először, mégis tősgyökeres itteninek tűnhetek a rugalmas mozgásom alapján. A szemek rám szegeződnek, szinte érzem a bámuló tekinteteket a hátamon súrolódni, ami pedig röpke vigyorra késztet. Nem ülök le, inkább odamegyek a pincérhez kérni, aki egy csábos mosoly után kijelentette, hogy meghív egy italra. Mást amúgy sem tehetett volna, mert ha akarta volna, ha nem, én ki nem fizetem. Kezembe kapom az ajándék kávémat, majd körbenézek a helyen. Hmmm... Ki is lehetne Freya vacsorája?! Több emberen is megakad a szemem, de igazán az engem fél szemmel néző lány kelti fel az érdeklődésemet. Érzek rajta valami különlegeset. Boszorkány, az tény. De mégis valahogyan másmilyen. A másik egy férfi, aki érdeklődve néz. Rákapom a tekintetemet. Vézna, magas, és egy könyv hever az asztalán. Egyedül van, a lábával topog ülő helyzetében. Mély sóhajt veszek, majd visszanézek a boszorkányra. Még ha verbénát is szed, ő lesz a következő. Megköszörülöm a torkom, majd elindulok felé, figyelembe sem véve, hogy tulajdonképpen még mindig szinte mindenki engem figyel. -Szabad ez a hely? -kérdezek rá rögtön a mellette lévő székre bökve, majd nem zavartatva magam a válasza nélkül helyet foglaltam. -Freya vagyok. -mutatkozom be, féloldalas mosoly keretében. Úgy tűnhet, hogy semmi hátsószándékom nincsen vele szemben, tökéletes színésznő vagyok, annyi szent.
Bonnie Bennett Boszorkány
Hozzászólások száma : 23 Join date : 2013. Jul. 22. Age : 30
Tárgy: Re: Mystic Kávéház Szer. Júl. 31, 2013 5:24 am
The witch and the bloodsucker ....................................
Az emberek jönnek mennek, de én maradok. Úgy érzem itt végre megtaláltam a nyugalmamat. Semmi se zavar és ez az isteni ital is elnyom mindent, ami zavarhatna. Szép az idő, kellemesen meleg van. Az emberek javarészt sortokban és trikókban mászkálnak odakint. Egy mosoly terül el az arcomon, mikor meglátok egy idős bácsit, térdzokniban és szandálban. Különös összeállítás, ez nem is vita. Másokat is látok, kicsiket, nagyokat, öregeket, párokat. Ó a párok, szerelmesen andalognak kéz a kézben, egy cseppnyi probléma nélkül. Milyen jó nekik. Pillantásom odébb vándorol, több emberen is átsiklik, de csak egy valakin akad meg. Egy lány kelti fel a figyelmemet, s ahogy körbe pillantok a helyen, nem csak az én figyelmemet ragadta meg. Amikor belém, az összes szempár rá szegeződik, én pedig látom azt a mosolyt az ajkain. Mindenki őt figyeli, néhányan kis híján a nyálukat is csorgatják. Én azonban egy szemforgatás kíséretében leszakítom róla a tekintetemet, s csak félszemmel figyelem tovább. Furcsa érzés fog el vele kapcsolatban. Olyan, mintha veszélyt árasztana az egész lénye. Máskor is éreztem már ilyet, többségében pedig be is igazolódott. Iszom még egy nagy kortyot a meleg italból és magam elé meredek. Különböző gondolatok cikáznak a fejemben. A tegnapról, az előérzetekről, a libabőrről... Apropó libabőr, érzem, hogy végig fut a karomon, ahogy mellettem megszólal egy női hang. Oda kapom a tekintetemet, s látom, hogy az a lány áll mellettem, a szemközti székre mutogatva. - Persze, ülj csak le. - mosolygok rá kedvesen, s nézem, ahogy helyet foglal. - Bonnie. - mutatkozom be én is. Tekintetemmel őt fürkészem. A libabőr már elmúlt ugyan, de a rossz érzésem csak nem akar megszűnni. Iszogatok még egy keveset, majd az üres poharat az asztalra teszem. Kisimítom a hajam a szememből és Freyára nézek. - Most érkeztél a városba? Bocsi, csak eddig még nem láttalak erre. - érdeklődéssel pillantok rá és várom a válaszát. Ki kell derítenem, hogy láttam-e már valahol vagy... vagy csak hasonlít valakire, akit ismerek. Most, hogy jobban belegondolok, tényleg hasonlít valakire, akit ismerek. Elena. Elena az, akire hasonlít.